Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Blogomról

Szeretném érteni magamat, a világot, és mindent ami e világon túli, érthetetlen. Keresem az élet titkait, félelmeim gyökerét, és az emberekben rejlő, mélyen eltemetett, ősi békét, szenvet, szeretetet. Edit

Kommentek

  • Zsigmond Zsalf: Kedves Tisza Kata! Szeretnék Öntől tanácsot kérni. Személyemben csupán egy egyszerű szerző vagyok... (2016.06.25. 13:35) Kata-pult ~ Tisza Kata blogja
  • DEdit: @Gary J.: Igen! Én is ... újra és újra. (2014.02.21. 05:42) Magyarnak lenni
  • Gary J.: Reményik Sándor verse elképesztő! Gondolatok,érzések hosszú sora melyek mélyen érintenek és elgond... (2014.01.04. 13:35) Magyarnak lenni
  • DEdit: @Intuitiv: Kedves vagy, de ha a közelemben van is olyan ember aki látja, az nem akar meggyógyítani... (2013.05.26. 23:38) Egyedül, sebekkel
  • Intuitiv: "Bárcsak látná valaki, hogy milyen lehetnék, ha szerethetnék úgy, a bántásoktól való félelem nélkü... (2013.05.25. 19:31) Egyedül, sebekkel
  • Utolsó 20

A gyerekek miért lesznek rosszak?

2012.02.19. 19:45 :: DEdit

Nem láttam még mindent, én nem tudhatom, mert nekem nincs gyerekem. Sokat hallom.

Azt gondolom, hogy nem születik, nem születhet senki sem rossznak, gonosznak. Azzá válni kell.

Miért bántanak emberek embert, állatot, növényt? Miért bántanak egyesek mást, vagy saját magukat? Miért nem ismerik fel a rosszat, amit tesznek? Talán örömöt okoz nekik? Öröm lehet ez igazán?

Hogyan hangozhat el egy gyerek szájából az utállak, ha a szüleihez beszél? Mit tett az a szülő, akinek a gyereke ilyet mond? Vannak gyerekek, akiknek az élete valójában boldog, mégis valamiért elégedetlenek, mégis okolják valamiért anyát és apát.

Vannak olyan szülők, akik tényleg rosszul bánnak a gyerekükkel, mégsem utálják őket. Milyen ez a világ? Hogyan kell szeretni és boldognak lenni?

Nem születik senki sem gonosznak, ennek ellenére mindenkiben van némi rossz, kialakul valami negatív érzés mások iránt, ami aztán ellenszenvet és bántást szül.

Ha vannak olyan emberek, akik rendes, tisztelettudó, szerető gyerekeket nevelnek, értékeket adnak tovább, akkor másoknak miért nem sikerül? Mi kell a saját boldogságunkhoz és mi kellhet a gyermekeink öröméhez? Gyakran nem azzal segítünk megtalálni az útjukat, hogy mindent megadunk, amire vágynak. Sokszor úgy óvjuk meg őket, úgy biztosítjuk számukra a megfelelő értékrendet, boldogságot, hogy nemet mondunk.

Ismerek egy özvegyasszonyt, aki látszólag mindent megtett a gyermekeiért. Mégsem becsülték semmire, tiszteletet, szeretetet vissza nem kapott. A fejéhez vágták, hogy rossz anya volt, annak ellenére, hogy az életét végig dolgozta, biztosította az otthont, szerette a gyerekeit, bármikor ha kértek, odaadta. Aztán egy idő után már nem kértek csak közölték vele, hogy elveszik ami kell. Végül már nem is szóltak róla, csak eltűntek a dolgok, a pénz. A fiatalok házat akartak, saját otthont 5 gyerekkel, munka nélkül. Az özvegyasszony házára - ami nagy volt, ahol évekig együtt laktak, és viszonylag jól megvoltak - bejegyzett jelzálog nélkül nem ment volna. Egy szülő hogyan is mondhatna nemet, ha a gyerekének segítség kell? Most már a szülői ház sincs. Elvitte a bank. Nincs meg az utolsó menedék, ahová bármikor visszamehettek volna, ahol az anya nyugodtan öregedhetne meg. Nincs semmi, csak a kilátástalanság. Nincsen jövő, nincs esély némi boldogságra. És hogy ki a hibás? Talán ez már nem is fontos.

szerintünk: (1/5)
szerintetek: (0/5)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tevelygeseim.blog.hu/api/trackback/id/tr924331705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása