Rabságban tartanak, leszorítanak a földre, s nem tudok szárnyalni. A maguk képére akarnak formálni, és azt hiszik, ha hajítanak némi morzsát, magot, akkor majd nem vágyom el. De nem ismernek, és nem tudják, hogy ha éheznem is kell a szabadság, a határtalan lehetőség számomra több és fontosabb mindennél. Nem hagyhatom bekúszni a gondolataimba a középszerűséget, nem engedhetem, hogy megállítsanak egy ponton, ami közel sem a cél. A célom a lehetetlent megvalósítani, és ezt nem adhatom fel. Az álmokat nem veszíthetem el, mert akkor nem élek igazán, csak úgy ahogy ők. Az álmok nékül, a vágyakozás nélkül nincs ami hajt, ami felrepít. Még ha ezer bilincs tart is, én repülni fogok, és letöröm mind.
Én repülni fogok
2008.06.23. 07:47 :: DEdit
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://tevelygeseim.blog.hu/api/trackback/id/tr38534549
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentek