Mit, hogyan, mikor? Mindenki tudja a választ, csak te nem. Mindenki tudja mit kéne tenni, hogyan kellene megtenni, és főleg mikor lenne jó azt a mit. De valójában senki sincs a helyzetedben, még csak elképzelni sem tudja milyen az, hiszen a utolsó egy-két hétig még neked sem volt fogalmad róla.

Valami kétségbeesés, valami menekülési kényszer, valami pánik tört rád. Még mindig nem sírtál, mert amikor szerettél volna, nem tartózkodtál arra megfelelő helyen.

Biztosan tudod, hogy bárki bármit mond, te akkor is jól cselekedtél, te nem bántod őt, te nem zsigereled ki, nem fosztod ki sem érzelmileg, sem anyagilag. Csak így tudsz tenni. Máshogy nem. Mit számítanak az anyagiak, ha nincs lelki megnyugvás?

Neked pedig már semmi más nem fontos, csak a belső nyugalom, szabadság, harmónia. Mindenki meg akarja oldani helyetted, és nem veszi észre, hogy te csak arra vágysz, hogy csak úgy, vigasztalóan valaki megöleljen.