Engem láss, ne azt, amit mutatok! Hallj a kimondott szavak mögé. Érts meg engem!
Rejtőzködöm, de nem tudom miért. Nem merem magam adni, félek attól, hogy meglátod a titkokat, hogy kibontasz, és nem tetszem. De félek attól is, hogy nem ismersz meg, és megítélsz, olyannak ítélsz, amilyennek mutatom magam. A látszat nem a valóság. A valóság én vagyok, úgy ahogy csak én ismerem magam. Feketén, fehéren. Meglepődnél, ha látnád, hogy az álca mögött, milyen végtelen erő, szeretet, kedvesség, félelem, kétség, riadság lakozik. Meglepődnél. De tudom, nem fogsz. Hiszen távol vagy, nem érdekellek. Fantáziám szüleménye csak, hogy gondolsz rám, hogy fontos vagyok. Csak képzelem azt, hogy érzed, hogy érzem.
Engem nem ismer senki. Csak magam vagyok magamnak.
Kommentek