Olyan erősen fázok, hogy az ujjaim már nem érzékelnek semmit. A hideg észrevétlenül elárasztotta a testem, és mélyen, csontig hatolóan elborított. Lassan kúszott rám, nem is vettem észre. Most viszont már késő. Reszketek belülről, minden sejtem didereg. Óhajtom a meleget, a melegséget, de nem tudom, hogyan keressem meg, találjak rá. Hiába mozgok, hiába eszek, a hidegből kellene kimenekülni, de nem tudok, nem segít senki. Egy nagy tűzre, igazi forróságra lenne szükségem. Egy mindent felmelegítő, megperzselő tűzre, egy illatos, forró fürdőre, vagy egy igazán édes, forró ölelésre. Úgy vágyom rá!
Kimegyek a napra, hogy felmelegítsem az ujjaim. Legalább egy kicsit jobban leszek, még akkor is, ha a legkisebb sejtem legkisebb zuga továbbra is fagyos marad.
Kommentek