Pitypangernyő repül hosszan a levegőben szappanbuborék száll minden gondolatom könnyedén.
Suhognak kedvesen hűvösen a falevelek elhagyják a komoran bólogató fát rágja a szú mint én az életet.
A fényesség bevilágít a rengetegbe elvesznek a tiszta valódi érzések szakadnak ki a szívemből.
Tengersok hazugságot bír egy ember sem tud megmenteni mindenkit kinek fáj és ég én megsiratok.
Bár szeretnél minden levegőddel engem akarnál mindig örökre azonnal engedj temess magadba ... kérlek!
Kommentek